A szóbeli felvételi témakörei

A holland képzésre jelentkezőkkel a szóbelin az alábbi témakörökről beszélgetünk:

Általános tudnivalók az országról:
Főváros: Amszterdam
Nyelv: holland
Pénznem: euró
Terület: 41.626 km2
Népesség: 17.282.163 fő
Államforma: alkotmányos monarchia
Uralkodó: Vilmos Sándor

1. Hollandia gasztronómiája:

• Hering

Hollandia néhány területének jelképes állata. Többnyire nyersen fogyasztják, gyakran hagymával megszórva, vagy savanyú uborkával együtt szendvicsbe teszik. A nyers hering szezonja május és július között van.

• Püré

Valójában krumplipüré valamilyen zöldséggel – répával, fehérrépával, káposztával, hagymával vagy spenóttal – ízesítve. Mellé holland füstölt kolbászt fogyasztanak.

• Borsóleves

Borsó, zeller, répa, burgonya és hagyma hozzáadásával készült leves. Olyan sűrűn szeretik, hogy akár főzeléknek is nevezhetjük. Füstölt kolbászt is szoktak belerakni, mellé rozskenyeret fogyasztanak.

• Szirupos ostya

Az egyik legnépszerűbb édességük, két gofritésztára hasonlító, ropogós ostyakorong, melyet karamellás sziruppal ragasztanak össze. Gouda városából származik, ahol a 18. században egy holland pék a nap végi maradékot felhasználva alkotta meg ezt az édességet.

• Reszelt csokis kenyérszelet

A vajas kenyérre szórt tortadarát rendszerint reggelire fogyasztják.

Medvecukor

Édesgyökér-kivonatból készült cukorka, melynek édes és sós változata is létezik.

• Palacsinta

Hasonló a mi palacsintánkhoz, de általában nagyobb, tölteléke pedig az édes (szirup, alma, porcukor) mellett sós is lehet, pl. sajt, szalonna.

• Almáspite

Receptje már egy középkori könyvben is felbukkant. A miénkkel szemben torta formájú, vastagabb és a tetejére rácsozott csíkok kerülnek. Töltelékébe az alma mellett fahéj, dióféle, mazsola is kerülhet, tejszínhabbal tálalják.

• Fasírt

Sörözések mellé fogyasztott étel, utcai árusoknál is kapható olajban kisütött húsgolyók zsemlemorzsa-bevonattal. Mustárba is mártogatják.

• Fánk

Hasonló a mi fánkunkhoz, de datolyát vagy mazsolát szórnak rá.

• Sajt

Hollandia a világ egyik legnagyobb sajtexportőre, a híres gouda, edami és leerdammer sajtok is innen származnak.

2. A holland nyelv:

A holland nyelvet kb. 22 millióan beszélik, a Belgiumban használt változatát flamandnak nevezik. A germán nyelvek csoportjába tartozik, a német nyelvvel nyelvtanilag és szókincsben is sok hasonlóság mutatkozik. A magyar „g” hang a hollandban nem létezik, helyette egy nagyon kemény „h” hangot ejtenek. Egyik rokonnyelve az afrikánsz, amelyet kb. 6-7 millióan beszélnek. A hollandul és afrikánszul beszélők kölcsönösen megértik egymást.

3. Hagyományok, ünnepek:

• A király napja

Mindig az aktuális uralkodó születésnapján ünneplik, jelenleg április 27-én, Vilmos Sándor tiszteletére. Bolhapiacokkal és koncertekkel mulatnak az emberek, ezen a napon nem kell engedély az utcai árusításokhoz. A király a családjával együtt ilyenkor mindig meglátogat egy holland várost. Az emberek ezen a napon narancssárgába öltöznek, gyakran az arcukat is narancssárgára festik és narancssárga parókát vesznek fel. Ennek oka, hogy a királyi család hivatalos neve az Oranje, ami narancsot jelent.

• A szabadság ünnepe

Május 5-én ünneplik, mert ekkor szabadult fel az ország a második világháború után a német uralom alól. Minden évben más-más tartomány indítja az ünnepséget, majd összesen 14 városban ünnepelnek, többnyire felvonulással, koncertekkel.

• A halottak emléknapja

Május 4-én este 8 órakor Hollandia két percre elcsendesül, ekkor emlékeznek meg a háborúk során elhunyt katonákról és civilekről. A csöndet a harangok megkondulása követi, a zászlókat félárbocra engedik, a nagyobb emlékműveket megkoszorúzzák.

• Zászlónap

Ez az ünnep Hága kikötőjéhez fűződik, középpontjában a hollandok kedvenc étele, a hering áll. Ezen a napon a heringet halászó hajók kikötőbe érkezését ünneplik koncertekkel, tradicionális gyermekjátékokkal, kézművesprogramokkal.

• Mikulás

Sinterklass december 5-én érkezik a holland gyerekekhez egyenesen Spanyolországból hajóval. A szárazföldön egy hófehér paripa hátán vagy egy fehér ló által húzott kocsin szállítja ki a személyre szabott versikékkel felcímkézett ajándékokat.

4. Nevezetes helyek:

• Kinderdijk

Kinderdijk szélmalmai az UNESCO Világörökég listájára is felkerültek. Az itt álló 19 malmot már a 18. században használták a vidéket sújtó áradások megelőzésére. Már több mint 60 éve nem használják őket, de ma is jól szemléltetik a szélmalmok jelentőségét.

• Keukenhof

A világ legnagyobb virágoskertje Amszterdamtól 40 km-re. A 32 hektáros parkban nagyjából hétmillió virághagymát ültetnek el minden évben, a több mint száz fajta tulipán mellett jácintokat, nárciszokat is. Mindez egy 15. századi kastély vadászterületén található, a park március végétől május közepéig látogatható.

• Amszterdam

A fővárost észak Velencéjének is nevezik szerteágazó csatornahálózata miatt. A 165 csatorna több mint 100 km hosszan fut végig a városon, felettük 1500 híddal. A csatornákon hajókázni is lehet. A városban a kerékpározás is nagyon népszerű, ezért a biciklik városának is nevezik, de aki itt jár, a Rijkmuseumba vagy a Van Gogh Múzeumba is mindenképp látogasson el.

• Hága

Ez a város a kormány, az országgyűlés, a királyi család és a Nemzetközi Bíróság székhelye, a harmadik legnagyobb város Amszterdam és Rotterdam után. Sokan látogatják itt meg a Béke-palotát, illetve a Madurodamot, ami egy miniváros Hollandia összes nevezetességével. A tengerpartot is érdemes meglátogatni.

• Rotterdam

Az ország 2. legnagyobb városa. Mivel a második világháborúban romba döntötték, mindent újjá kellett építeni, így tele van modern, különleges épülettel. Itt található az ország legmagasabb épülete, a 215 méteres Zalmhaven, itt van Európa legnagyobb kikötője, illetve az ikonikus Erasmus-híd, amelyet alakja miatt Hattyúnak is hívnak.

5. Történelmi személyek:

• Hyeronymus Bosch

A 15-16. század fordulóján élt festő, aki festményein előszeretettel ábrázol szimbolikus alakokat, tárgyakat.

• Rotterdami Erasmus

A 15-16. század fordulóján élt filozófus és katolikus pap a reneszánsz kor egyik legnagyobb tudósa is volt egyben.

• Peter Bruegel

16. századi flamand festő, főleg tájképeket festett, illetve a paraszti életet mutatta be képein.

• Rembrandt

17. századi festő, realista stílusú képeket készített.

• Christiaan Huygens

17. századi matematikus, de fizikusként és csillagászként is tevékenykedett. Ő fedezte fel a Szaturnusz Titán nevű holdját.

• Baruch Spinoza

17. századi filozófus, aki teleszkóp- és mikroszkópkészítéssel is foglalkozott.

• Vincent Van Gogh

A 19. század egyik leghíresebb festője, aki csak halála után lett igazán híres. Körülbelül 2100 képet festett.

• További ismert holland személyek:

Armin Van Buuren DJ, Max Verstappen Forma 1-es pilóta, Arjen Robben labdarúgó.

A témaköröket az alábbi könyv alapján állítottuk össze:
Egy világraszóló felfedezés 1. Nyelvi kalauz kalandoroknak www.amigos.hu