Hagyományosan ebben az évben is elindult egy lelkes iskolai csapat Bécsbe, hogy gyönyörködjön az adventi fényekben és díszekben.
Az élményeket két olyan diákunk is megörökítette, akik először jártak Bécsben, és ez különleges alkalom volt számukra, hiszen mindketten vakok.
Így számoltak be az átéltekről:
„Isteni volt! Kezdjük ott, hogy még sohasem voltam külföldön, és még sohasem mentem sehova nagy csoporttal. Számomra ez kilépés volt a komfortzónámból. Nagyon izgalmas volt már az odavezető út is, megadta az alaphangulatomat, az utazós hangulatot. Bécsben legalább hét órát sétáltunk, nézelődtünk, ami nagyon hasznos volt, különösen, hogy olyan sokat mozogtunk. Így vakon nagyon nagy élmény volt különböző, sokféle nyelvet hallani, érezni a puncs, a forralt bor illatát. Amikor pedig megszólalt a harang, és még dallama is volt a zenének, megborzongtam a gyönyörűségtől. Élményekkel tele jöttem haza.”
Hegyes Vivien
„Életemben először voltam külföldön. Pontosan úgy képzeltem el, ahogyan történt. Busszal mentünk a bécsi utakon. Végig velem volt a némettanárom, Tóth Csaba tanár úr, aki sokat segített. Mindent megmutatott, amit csak lehet látni egy vásárban. Mindenhol karácsonyi hangulat volt.
A bécsi különlegességek sem maradtak ki az életemből, hallhattam a bécsi harangok hangjait, megkóstolhattam a puncsot, és vásárolhattam Mozart csokit. Német tudásomat is gyakorolhattam, igyekeztem minél több szót megérteni, megjegyezni. Tanár úr sokat fordított nekem.
Nagy örömömre szolgált, hogy elmehettem Bécsbe, utazhattam az osztrák metróval, belecsöppenhettem egy másik világba, és elmondhatom, hogy nem csak Magyarországon jártam már karácsonyi vásárban.
Azt hiszem, jövőre sem hagyom ki!”
Paczák Kasszandra
Pályázati forrás bevonásával valósult meg a gimnázium felújítása.
