Az idén ünnepeltük a 20 éves évfordulóját annak, hogy 1999-ben elindult a holland –magyar diákcsere a rotterdami Guido de Brés református gimnáziummal. Sok lónyays diák látogathatott ki Hollandiába ez idő alatt, sok, máig tartó barátság köttetett a vendéglátók és a vendégül látottak között.
A most májusi hollandiai látogatás során találkoztam a gimnáziumban egy fiatal holland tanárnővel, aki annak idején részt vett a diákcserében, járt Magyarországon és még mindig tartják a kapcsolatot a volt lónyays lánnyal. Az idén férjével együtt a Balatonra jönnek nyaralni, mert annak idején ajándékba kapott egy DVD-t, ahol bemutatták a Balaton környékét. Nagyon tetszik neki, ezért jönnek most ide.
Az elmúlt év októberében 14 holland diák érkezett hozzánk látogatóba. Az együtt töltött 8 nap alatt próbáltunk minél több nevezetes helyet megmutatni a számukra. Nagyon jól érezték magukat ebben a nagyvárosban, mert Hollandiában ők a Rotterdam környékén lévő kis falvakban laknak. Különösen szerették a magyar konyha különlegességeit.
Ez év májusában a fogadó lónyays diákok viszontlátgatásra utaztak. Voltak olyan diákok, aki életükben először ültek repülőn, nekik már az első pillanattól kezdve izgalmas volt az út.
Nagyon kedvesen fogadtak bennünket a fogadó családok. Jó volt bepillantást nyerni egy más országban élő család mindennapjaiba. A mi diákjaink néhány nap múlva már nagyon szerettek volna valami sósat enni, mert a holland családok előnyben részesítik az édes ételeket.
Nagyon sok szép helyre látogatott el a csoport. Ha szombat, akkor Amszterdam. Így volt ez az idén is. Minden évben vannak olyan holland diákok, akik a diákcsere alkalmából látogatnak életükben először Amszerdamba.
Rotterdamban nem láttunk régi házakat, mert a bombázás alatt elpusztultak. Átsétáltunk az Erasmus hídon, és nagy élményt jelentett a 92 méter magas, üvegezett lelátóban körbe forogni és gyönyörködni a városban.
Delftben megcsodálhattuk a királyi sírt és a jellegzetes kék porcelánokat.
Nagyszerű nyelvgyakorlási lehetőség volt a hét, hiszen diákjaink angolul tudtak egymással és a családtagokkal kommunikálni.
Hálásak voltunk Istennek a csodálatos, napsütötte időjárásért. A tengerparton nagyon erős szél fújt, de a bátrabbak bokáig bementek a nem túl meleg vízbe.
Asztalos Gáborné