A nemzeti jelképünknek számító költemény, a Szózat alkotójának, a cisztereknél és a pesti piaristáknál tanult Vörösmarty Mihálynak a nevét számos közterület és oktatási intézmény viseli. Ma is működik a neve alatt mozi, művelődési ház, vendégház, sétálhatunk a róla elnevezett parkban, a Rákosi- és a Kádár-korszakban cukrászdát hívtak így (előtte és ma is: Gerbeaud). Szülőfalujához közel, Székesfehérváron a színház, a könyvtár és a helyi rádió nevének is ő vált ihletőjévé. Az első szobrot is itt emelték a költő tiszteletére. Az akkori Széchenyi teret először rendezni kellett: az utat kövezni, a csatornát befedni. E köztéri munkálatokat többen is jelentős összegekkel támogatták. A szobor 8600 Ft-os költségét szintén gyűjtésből teremtették elő. Amikor a szoboralak 1864. október 3-án kikerült a bécsi Fernkorn öntődéből, még várnia kellett elhelyezésére. Az 1865 nyarán lerakott fehér márványtalapzaton a teljes szobrot csak 1866. május 6-án avatták fel. Később egy posztamensre helyezett bronzkoszorúval egészítették ki. Az 1970-es évek derekán áthelyezték, de ma is dísze a városnak. Fővárosunk Gizella (ma Vörösmarty) téri Vörösmarty-emlékműve is tartogat érdekességet. A Márkus Géza, Kallós Ede és Telcs Ede által készített, 1908 májusában felavatott, nagyrészt carrarai márványból faragott, közadakozásból létrejött szoborcsoport felállítását egy Liszkai János nevű férfi, aki magát „Szent Antal kenyerére szorult ungvári koldusnak” nevezte, olyan fontosnak vélte, hogy a legenda szerint egy régi pénzt, egy máriás húszast küldetett. Az érmét édesanyjától örökölte, és nehéz körülményei ellenére sem volt hajlandó megválni tőle. Végül úgy érezte, hogy a pesti Vörösmarty-szobor felállítása méltó cél arra, hogy felajánlja kincsét. Az adakozó koldus önzetlensége tárgyi emlékké vált: a szoborra vésett Szózat sorai alá helyezték, s még ma is a szobor része. Az adományozó nemeslelkűsége, hazaszeretete valamennyiünknek példát mutat. Ha Székesfehérváron vagy a pesti Vörösmarty téren e szobroknál sétáltok, emlékezzetek meg a magyar romantika nagy alakjáról, nemzetünk e kiemelkedő honfiáról!

Korossy Zsuzsa
könyvtáros